Már 2026. május 30-án este élvezhetjük a Telihold látványát, de igazán csak 2026. május 31-én 10:45-kor kerekedik ki, ekkor viszont mivel nappal van, nem látjuk a teljessé váló Holdat. Mégis, ekkor nyílik a kapu. A kapu a belső világunk felé. A Hold ugyanis nemcsak, hogy az Antares csillag, a Skorpió szíve meridiánjában lesz ekkor, hanem pontosan vele áll együtt. Lemegy ebbe a mélységbe, ahová csak ő képes és ott kerekedik ki. Mivel ez a nap közepe, ébren vagyunk, ezért most tennivalóink közben élhetjük át spontán, mégis annak teljes mélységében és nem álomban, amikor a láthatatlan nem tudatos világában utazunk.
Ez a Telihold tehát megnyit valamit. Belső világunkat. Feltárja azt a világot, amit ismerünk, de mégsem ismerünk. Ezzel nemcsak szörnyeinkkel nézhetünk szembe és érthetjük meg, hogy ők valójában nem is rettentőek, mint az képzeletünkben él, hanem segítőink, a képességek, erők, tulajdonságok, tudás, melyekkel rendelkezünk, csak az életeink során elfelejtettük őket, mert most nem velük dolgozunk, de ők mégis vannak, ott rejlenek és csendesen támogatnak. Ezen erőkkel kapcsolódhatunk.
De, ami még ennél is fontosabb, hogy kaput nyit. Lehetőséget ad a belépésre. Ez a kapu ugyanis nincs mindig nyitva. Akkor nyílik, amikor meghalunk, vagyis egy út végére értünk, hogy utána számot vessünk, és felkészüljünk a következőre. A kapun túl ugyanis az átminősülés birodalma van, mely senki számára sem kihagyható.
Viszont most ez a Telihold beenged ide. Lehetőséget ad arra, hogy egyszerre haladjunk az alvilágban, a belső úton és a külsős cselekvések, a napi történések útján. Érted mit jelent ez? Ráléphetünk egy olyan útra, ahol egyszerre történik a cselekvések feldolgozása a cselekvés megtörténtével egyidőben. Most, itt jelen testi valódban megtörténhet az átminősülés, egy más szintre felrezgés. Ez egy olyan lehetőség, melyet talán felfogni sem lehet és két év múlva nyer majd igazán értelmet.
De addig is arra kínál lehetőséget, hogy belső erőinkből merítve éljük életünket, indítsuk cselekedeteinket, magunkban keressük a megoldásokat, mely nagyon más kimenetet, nagyon más eredményeket hoz. Az egyetlen valódi megoldásokat, mely abba az új világba vezet, mely elindult már.
A Telihold tehát megnyitja ezt a kaput, segíti is észrevenni, hiszen a Nap az Aldebaran csillagtól világít rá a kapura, ahol az amúgy is teljességében világító Hold, az éjszaka fénye ragyog, de az Aldebaran segíti meglátni, mert egyedül ő látja a láthatatlant. Eltéveszteni nem lehet. Viszont még mindig rajtunk múlik, hogy belépünk-e. A lehetőség megadatik, de mindenkinek magának kell tudni élni vele. Ez nem konkrét lépés, itt most nem cselekvésről van szó, hanem egy belső felismerésről, egy megértésről, mely a láthatatlan mögött rejlik, de valójában mindent meghatároz. Ez nem más, mint a láthatatlan elfogadása, annak a megértése, hogy több a világ, mint aminek látszik. A belépéshez ez szükséges. Akkor tárul a kapu.
Ez most, egyszer van. Ha nem sikerül, még mindig ott a normál átminősülés lehetősége a testetöltések között, de ez a lépés itt most felgyorsítja a szintlépést, nem kell várni a következő leszületésre. És amilyen gyorsan jönnek egymás után ezek a hatások, melyek már az elindult új úton vezetnek, érdemes kihasználni.
Tóth Gabriella Csillagtenger
