Igaz, tulajdonképpen egy pillanatra csak, de össze fog érni az ég teteje és az alja a Merkúr-Hold szembenállásával keddre virradó éjszaka. Merkúr ugyanis a rák nullánál, a csúcson, a Hold pedig a bak nullánál a mélyponton halad át, miközben szembekerülnek egymással.

Igazán, ami fontos, hogy Nimród és a Nyilas csillagképei, a két nyilazó alak ér össze. Nimród, aki lehozza a fényt, Nyilas, aki által megtaláljuk. Mindannyiunk számára egy gyönyörű iránymutatás van ebben a pillanatban, a belső fényünkre való tudatosodás. És mivel Nimród felfelé nyúló keze kapcsolódik a Nyilas íja hegyével, ez most nem csak a Bikába, a testiségbe érkezik, ahová Nimród általában belelövi a fényt, hanem rögtön a Skorpióba, az alvilágba, a belső világunk birodalmába, ahova a Nyilas céloz. Ebben így valahogy egy nagy ugrás van, kimaradnak a próbák, rögtön a megérkezés van, amikor az isteni az istenit felismeri, aki a testben lakozik épp.

Ebben a szembenállásban benne van valahogy egy „megvilágosodás” abban a formában, hogy felismerhetjük, hogy nem kell mindenért megküzdeni, bármit meg lehet oldani azzal, hogy mögé nézek, igyekszem megérteni, ezzel megtalálni egy olyan megoldást, melyhez nem kell már erő, csak a tapasztalat, amit megszereztem már. Nem kell a dolgokért harcolni, könyökölni, egy kedves szó, mosoly is elég. Sőt, az nyitja inkább az ajtókat. De ami talán még fontosabb, hogy megértjük végre, hogy kik is vagyunk valójában, az isteni ismeri fel magát.

Ez most éjszaka, álomban hat át minket, tehát nem cselekvésben, hanem egy belső utazásban, mely szimbólumokban értetheti meg magát. Egy nagyon finom, de annál erősebb és annál fontosabb energia főleg ezen csodás erejű és kaput nyitó Telihold után.

Tóth Gabriella Csillagtenger