A nagy együttállás – 2025. március 15-20.
Az előttünk álló napok ezzel a csodálatos összhatással talán a legtökéletesebbek arra, hogy felismerjük, hogy az Univerzum, a Teremtő, saját magunk értünk dolgozik. Minden a nagy egész részeként, vele együtt dobban, ezáltal minden számunkra legmegfelelőbben rajzolódik ki, minden értünk van, az Univerzum időzítése tökéletes, minden a helyén van.
Ráérezhetünk az Univerzum dobbanására, ahogy átölel, megérezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, hiába tűnik úgy, hogy látszólag különálló testek vagyunk, különálló bolygón élünk, különálló rendszerben mozog bolygónk, ez mégis a nagy egésznek a része, annak ritmusával, létével együtt dobban, ezáltal annak ellenére, hogy külön testünk és elménk által megvan egyedi utunk, mégis a nagy egész részeként éljük, ezáltal nem tudunk eltévedni, minden mindig a legtökéletesebb pillanatban és élethelyzetben történik a számunkra legmegfelelőbb módon.
Megérthetjük továbbá saját magunk működését és azáltal saját magunkat, ahogy emberi létünk folyamatosan a biztonságra törekszik, ezért nyúl vissza újra és újra a múlthoz, a már megélt dolgokhoz, mert abban találja meg a kapaszkodókat, de ez az oka annak is, hogy saját magában ragad, korábban megélt érzelmei, gondolatai, élethelyzetei fogságában reked, ezért folyamatosan hasonló helyzetekbe tereli magát, ami miatt érzi azt, hogy sikertelen, félelmekkel teli és az élet egy nagy kihívás. Az ebből való továbblépéstől, az új utakra lépéstől meg az első izgalom és kíváncsiság ellenére mégis azért fél, mert az elme által ismeretlen utakra indulna, ami miatt saját magát lépteti vissza, ezért valóban bent ragad és marad az az örök körforgás.
De most valahogy megérthetjük azt, hogy annak ellenére, hogy az elme hatalma nagy, nem végtelen, sőt, tanítható, tehát van ebből kiút, de közben mégis minden így van rendjén. Ebben a létformában a tapasztalás, a megélés a lényeg, ami egyénenként különböző, egyéni tudatszinten történik, a nagy út ennek ellenére a nagy terv szerint megy előre, melyben mindenki megérkezik és az út végén boldog, sikeres és örülni fog ezeknek a tapasztalásoknak.
Valahogy ezt érthetjük most meg ezekben a napokban. Mindezt nem az elmével, hanem valahogy lényünk egészével. Igazából csak engedd, hogy ez átjárjon, ne agyalj rajta, hagyd, hogy megérjen benned, így az elme vezérelte világodban is másképp alakulnak majd innentől a dolgok. Engedd bele magad, mert ilyen energiaegyüttes, ilyen hatás, ilyen lehetőségünk nem lesz még egy. És ez sokkal több, mint egy csodálatos bolygóegyütthatás, ebben szerintem tényleg az élet teljessége dobban meg, melyre most ráhangolódva megérezheted azt a valódi bizonyosságot.
Tóth Gabriella Csillagtenger
